fresh start avagy tényleg rendszeres leszek

az utolsó bejegyzés még nyáron született (jézusom,belegondolok a nyár szóba,elönt valamiféle ocsmány nosztalgia,de most nem hagyom,hogy órákig tartson),ahhoz képest már jócskán benne vagyunk a télben,nos hogy az alatt mennyi minden változott? tengernyi tényező és körülmény

talán pont ez lesz a bejegyzések célja,hogy dokumentálom saját magamat és azt ahol tartok,a legnagyobb álmom beteljesítését illetően,mindenféle mélyebb személyes tartalom nélkül,na ezt még nem tudom hogyan kivitelezem

nézzétek el nekem,hogy utálok nagybetűvel mondatot kezdeni és ponttal lezárni,sosem volt ellenségem a nyelvtan ,sőt még a humán tárgy tanárom is kifejezetten szeretett,de akkor is ..

várjatok,adódott egy húsz perces hatásszünet a bejegyzés megírása alatt (köszönöm,hogy kalandos az életem)

na de visszatérve ide,21 évesen rajzolódtak ki azt hiszem a végleges terveim önmagammal kapcsolatban,eddig csak vakon mentem mindenhova és mindenfele,de foggalmam sem volt arról mit akarok én az életemtől? vagy az élet mit akar tőlem? vagy ez a kettő ugyanaz? (és direkt megmondtam,hogy nem leszek személyes,de ez nekem sosem ment)
a lényeg,hogy IGEN IGEN,tisztában vagyok azzal,hogy az egyetlen dolog amit képes vagyok teljes odaadással csinálni,az a fényképezés,hogy miért ne kérdezzétek,de ehhez az egy dologhoz érzek kitartást és szenvedélyt,amennyiben pedig egész hátralévő éveimben azt csinálhatom amit szeretek,én fogom magam a világ egyik legszerencsésebb emberének nevezni,mert többet talán nem is lehetne kivánni,első körben,másodkörben nyilván igen

per pillanat a helyzet úgy áll,hogy végre elkezdhetek gyümölcsöket szüretelni,ezeket a fákat pedig én ültettem el öt vagy hat éve a saját kis kertemben,nem mondom,hogy egyszerű volt akár egy emberrel is elfogadtatni azt amit csinálok,képügyileg,mert valljuk be néhol depressziósnak tűnik,néhol pedig túl fakónak és elmosódottnak,fúj de most meg úgy hangzik mintha megváltottam volna a világot,szóval dehogy váltottam,csak örülök neki,hogy akad pár olyan ember aki tényleg szereti a munkáimat,ez visz mindig előre,ugyhogy ezúton is nagyon köszönöm a jelenlétüket és a szavaikat

képzeljétek el,hamarosan megjelenik az első interjúm a spottr.hu jóvoltából,igazából már várni sem tudok a publikálásig,számomra elég izgalmas,a kérdések is nagyon jók voltak,olyanok amire nem egy mondattal tudtam válaszolni hanem kifejtést igényelt


távlati terv pedig a MOME,ó igen a MOME ! ez körülbelül olyan mint egy szinésznek a színművészeti,amikor harmadszorra próbálkozik és még akkor sem sikerül,de a negyedik próbálkozásnál pedig beüt a krakk és ott a siker,tehát foggalmam sincsen hogy elsőre menni fog e,de gyakorlatilag nem is érdekel,mert előbb utóbb ott leszek

az egyetlen titok pedig azt hiszem a töretlen hit,arra áldozzuk az életünket amire érdemes és ne annak ami a norma és az elvárt,persze tudom,könnyű beszélni,de mégiscsak létezik valamiféle varázslat amivel az ember mindent de mindent képes elérni,a vágya pedig mindannyiunknak más,így a helyek száma is sok

ezek pedig itt kérem felettem,a januári elmebajok néhány darabjai,leginkább a kietlenség és a saját magam keresése motivált ebben a hónapban,pedig mindenki azt mondja hogy válasz nincs ameddig kérdezel,én mégis rátaláltam néhányra,amik lehet hogy csak ideig óráig álljál majd meg a helyüket,egyébként szeretek a szakács alexandrával dolgozni,őt láthatjátok a képeken,már amelyiken van lélegző emberi lény :>

ja és,hogy még mi lesz a blogon? minden ami én vagyok,igen,ezt tervezem
most kitalálhatnék mindenféle fasza dolgot,de úgysem tudnám magam hozzá tartani,mert ilyen vagyok,szétszórt